Schmal Dániel

A PPKE BTK oldalán
Az Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének oldalán
Publikációk

A Cogito-díjas könyv:

2006. – Természettörvény és gondviselés: egy filozófiai és teológiai kérdés a korai felvilágosodás korában. – Budapest : ELTE BTK Filozófiai Intézet ; L'Harmattan, 2006. – 283 p. – (Cogito könyvek, ISSN 1787–2995 ; 2.)

Interneten is fellelhető írások:

1997. – Lét, tudás, szeretet : a descartes-i 'cogito' előzményei Szent Ágoston gondolkodásában. – In: Világosság. 37 (1997)8 71–80  
http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/schmal.htm

2002. – A természeti esemény mint történeti jel a 17. században. – In: Világosság. 43 (2002)4–7 89–94
http://www.vilagossag.hu/pdf/20030704121751.pdf
EPA: http://epa.oszk.hu/01200/01273/00001/pdf/20030704121751.pdf

2005. – Rákóczi és a francia politikai teológia a 17–18. század fordulóján [hálózati dokumentum]. – In: A politika műfajai a régi magyar irodalomban : tudományos konferencia, Gyula, http://www.iti.mta.hu/Gyula/TANULMANYOK/Schmal_D.pdf 

2005. – Tudásformák konfliktusa a kartezianizmus korában. – In: Világosság 46 (2005)9 59–67
http://www.vilagossag.hu/pdf/20050929102824.pdf
EPA: http://epa.oszk.hu/01200/01273/00026/pdf/20050929102824.pdf 

2006. – Descartes és a daimón. – In: Világosság. 47 (2006)11–12 123–129
http://www.vilagossag.hu/pdf/20070522093927.pdf
EPA: http://epa.oszk.hu/01200/01273/00028/pdf/20070522093927.pdf 

2006. – Szerencsés vétek : megjegyzések a malebranche-i és leibnizi teodíceához. – In: Pro philosophia füzetek. 47 (2006) 73–83
http://www.c3.hu/~prophil/profi063/schmal.html

2007. – Elme és lelkiismeret : morálteológia és karteziánus ismeretelmélet a 17. században. – In: Világosság. 48 (2007)11–12 53–60
http://www.vilagossag.hu/pdf/20080110122253.pdf 

Szombath Attilával folytatott polémiája:
http://startadsl.hu/hankovszky/kurz/evol

Descartes: Értekezés a módszerről

,, filozófia módot nyújt az embernek, hogy mindenről valószínűt mondhasson, s megcsudáltassa magát a kevésbé tudósok által"

,,Elismerem azonban, hogy gyakorlat kell ahhoz, sokszor ismételt elmélkedés, hogy a dolgoknak ebből a szempontból való tekintéséhez szokjunk; azt hiszem, hogy főleg ebben állott ama filozófusok titka, kik régente ki tudták magukat vonni a sors hatalma alól, s fájdalmaik s szegénységük mellett is boldogságban versenyre keltek isteneikkel. Mert folyvást a természet szabta határokat nézvén, oly tökéletesen meggyőződtek róla, hogy csakis gondolataikkal rendelkezhetnek szabadon, hogy már emiatt sem kötötték lelküket semmi máshoz; gondolataikkal pedig oly föltétlenül rendelkeztek, hogy e tekintetben joggal tartották magukat gazdagabbaknak, hatalmasabbaknak, szabadabbaknak s boldogabbaknak mindazoknál, kik, nem lévén meg bennük ez a filozófia, akármennyire is kedvezett nekik a természet s a szerencse, sohasem rendelkezhetnek annyira mindennel, amit akarnak. "

,,ama spekulatív filozófia helyett, melyet az iskolákban tanítanak, találhatni egy más, gyakorlati filozófiát, mely a tűznek, víznek, levegőnek, csillagoknak s a körülöttünk levő egyéb dolgoknak erejével s működésével olyképpen ismertet meg bennünket, hogy mesterembereink különböző mesterségeit sem ismerjük határozottabban, s hogy ennek a gyakorlati filozófiának a segítségével ezeket az erőket s működéseiket, úgy mint a mesteremberek a mesterségeket, mindenre fölhasználhatnók, amire alkalmasak, s ezáltal a természetnek mintegy uraivá s birtokosaivá tehetnők magunkat."

,,

De azt ki merem mondani, hogy véleményem szerint szerencsésen jártam, amennyiben már ifjúkorom óta bizonyos elmélkedésekre s vezérgondolatokra jutottam, melyekből oly módszert alkottam magamnak, hogy segítségével fokozatosan növelhetem ismereteimet, s lassan-lassan azon legmagasabb pontig vihetem, melyet középszerű eszemnél s életem rövidségénél fogva elérnem adatott. Máris oly gyümölcsöket termett nekem ez a módszer, hogy rendkívül meg vagyok elégedve az igazság kutatásában eddig elért eredményeimmel; pedig én, ha magamról van szó, inkább bizalmatlan vagyok, semhogy elbíznám magamat; s az emberek különböző cselekedeteit s vállalkozásait a filozófus szemével nézvén, alig találtam egyet, melyet haszontalannak s hiábavalónak ne tartanék. A jövőre nézve pedig reményeim olyanok, hogy ha emberi, tisztán emberi foglalkozások között csak egy is van, mely igazán jó és fontos, akkor azt hiszem, az a foglalkozás az, melyet én választottam."

,,nincs az a furcsa és lehetetlen dolog, melyet kigondolhatunk, hogy valamely filozófus már előbb ne mondta volna"