Czakó Istvánról...

-Az egyetem honlapján:
Szakmai életrajz:
http://www.btk.ppke.hu/db/06/94/m00000694.pdf
Publikációk:
http://biblsrc.btk.ppke.hu/publikacio/Czako_Istvan.htm

-Az Országos doktori jegyzékben:
http://www.doktorijegyzek.hu/jeg.php?subid=1&pid=58&back=3

Czakó Istvántól...

2001. – Hit és egzisztencia : tanulmány Kierkegaard hitfelfogásáról / Czakó István. – Budapest : L'Harmattan, 2001. – 196 p. – (Coram Deo, ISSN 1587–3374)

-Tanulmányok a világhálón:

1. 2001. – Kierkegaard Feuerbach–recepciójának alapvonalai a filozófiai forráskutatás és a szöveganalízis tükrében. – In: Pro philosophia füzetek. 25 (2001)1 85–99
   http://www.c3.hu/~prophil/profi011/CZAKO_2.html

2. 2002. – Élet és elmélet az egzisztencia évszázadában. Gyenge Zoltán: Az egzisztencia évszázada. Esszék és tanulmányok. (Carmen Saeculare XI.) Veszprém, Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, 2001. – In: Pro philosophia füzetek. 32 (2002)4 131–136
   http://www.c3.hu/~prophil/profi024/czako.html

3. 2003. – Hit és történelem viszonya Kierkegaard és Karl Jaspers gondolkodásában. – In: Magyar filozófiai szemle. 47 (2003)3 359–371
   E-változat: ELTE BTK
   http://at.elte.hu/mfsz/MFSZ_033/CZAKO.html

4. 2004. – A természetes teológia destrukciója Schleiermacher korai vallásértelmezésében. – In: Pro philosophia füzetek. 40 (2004)4 3–18
   http://www.c3.hu/~prophil/profi044/czako.html

   2006. – A szellem fogalma Karl Rahner metafizikai antropológiájában. – In: Pro philosophia füzetek. 48 (2006)4 115–127
   http://www.c3.hu/~prophil/profi064/czako.html

1. 2006. – A választás választása : Sřren Kierkegaard szabadságértelmezésének alapvonalai. – In: Vigilia. 71 (2006)5 331–341
   http://www.vigilia.hu/2006/5/czako.htm
2. 2007. – Apokalipszis most : Kierkegaard kordiagnózisának alapvonalai. – In: Pro philosophia füzetek. 49 (2007) 115–129 
   www.c3.hu/~prophil/profi072/profil50.pdf
   - görgess lejjebb!
   

Kierkegaard-tól...

• Az ember – szintézis; a végtelenség és a végesség, az időbeliség és az örökkévalóság, a szabadság és a szükségszerűség szintézise. A szintézis a kettő közötti viszony... A saját én olyan viszony, amely önmagához viszonyul, vagy a viszonyban az, hogy a viszony önmagához viszonyul.

• ...abszolúte csak önmagamat választhatóm, és önmagam ezen abszolút választásában áll a szabadságom és csak amennyiben abszolúte önmagamat választottam, tételeztem abszolút különbséget, ti. a jó és a rossz közöttit.

• A szorongást a szédüléshez lehet hasonlítani. Az aki a tátongó mélységbe tekint, szédülni kezd... A szorongás tehát a szabadság szédülete, amely akkor jön létre ha a szellem tételezni akarja szintézisét, a szabadság pedig saját lehetőségeinek a mélyére néz, ott megragadja a végességet, hogy ahhoz tartsa magát. Ebben a szédületben a szabadság összeomlik... Ebben a pillanatban minden megváltozik, és miközben a szabdság ismét felegyenesedik, immár bűnösként szembesül önmagával.

• Tökéletesen igazuk van a filozófusoknak, amikor azt mondják, hogy az életet visszafelé kell megérteni. Arról azonban megfeledkeznek, hogy előrefelé kell élni..

• Ahogy a babona szerint a rém eltűnik egy láthatatlan hasadékban, ugyanez történik a kétségbeeséssel is, minél szellemibb, annál inkább szeretne olyan külsőben lakozni, ahol bizonyára senkinek sem jutna eszébe keresni. Ez a rejtettség éppen valamiféle szellemi dolog, és arra szolgál, hogy mintegy a valóság mögött valami bezárt világot biztosítson magának az ember, egy világot kizárólag magának, olyan világot, amelyben a kétségbeesett Én szüntelen kínok között azzal foglalkozik, hogy önmaga legyen.

• Az abszolút, transzcendens, és ezzel az ember és Isten között olyan egymásnak szegülő személyes viszony jön létre, hogy az ember többé nem elégedhet meg bármilyen másodkézbol származó magyarázattal.

• …a nő a férfi számára minden, mert a végességet ajándékozza neki.

• Egyet szeretni nagyon kevés,mindenkit szeretni felületes dolog…!

• – S az ifjúságomra gondolok és az első szerelemre –- amikor még élt bennem a vágy, ma már csak első vágyam után vágyakozom. Mi az ifjúság? Egy álom. Mi a szerelem? Ennek az álomnak a tartalma.

• – Valami csodálatos dolog történt velem. A hetedik mennyországban éreztem magam. Ott ült az istenek gyülekezete. Különös kegy folytán elmondhattam egy kívánságomat. „Szeretnél - mondta Merkúr -, szeretnél fiatal lenni vagy szép, hatalmas vagy hosszú életű, akarod-e a legszebb lányt vagy valami mást abból a sok csodából, melyet a kincseskamrában őrzünk, válassz hát, de csak egy dolgot.” Egy pillanatra zavarba jöttem, s aztán így szóltam az istenekhez: „Tisztelt kortársak, azt az egy dolgot választom, hogy mindig velem legyen a nevetés.” Egyetlen isten sem szólt semmit, hanem mindnyájan nevetni kezdtek. Ebből már tudtam, hogy kérésem teljesül, és úgy találtam, hogy az istenek megfelelő módon tudják kifejezni magukat; hiszen nem lett volna illő, ha komoly hangon így válaszolnak: legyen akaratod szerint.