• 9.00-9.30 - Bodnár István (ELTE BTK), Létező és létezés Parmenidésznél.
• 9.30-9.45 - vita
• 9.45-10.15 - Bene László (ELTE BTK), Az aktualitás elsődlegessége Arisztotelésznél.
• 10.15-10.30 - vita

• 10.30-10.45 – szünet

• 10.45-11.15 - Lautner Péter (PPKE BTK), A Kategóriák ontológiája a késő antik kommentárokban.
• 11.15-11.30 - vita
• 11.30-12.00 - Geréby György (CEU), cím később.
• 12.00-12.15 – vita

• 12.15-13.15 – szünet

• 13.15-13.45 - Ruzsa Ferenc (ELTE BTK), A szubsztancia-fogalom kálváriája Indiában.

A szubsztancia nevei a különböző ind tradíciókban, ezek konnotációjának

eltérései. Az abszolút szubsztancia az upanisadokban/védántában. Erre

válasz(?) a Buddha éntelenség-tanítása. Ennek kiterjesztése az

inszubsztancialitás doktrínája; ennek szubsztancializálása az üresség (súnjatá) tana a madhjamaka rendszerben. A szubsztancia visszalopódzása a buddhizmusban: a pudgalavádinok és az objektív idealista csak-tudat iskola (jógácsára) tárház-tudat fogalma.

A szánkhja kombinációja (abszolút szubsztancia lélek, inszubsztanciális --

de reális -- anyag).

• 13.45-14.00 – vita
• 14.00-14.30 - Borbély Gábor (MTA Fil. Int.), A kategóriák redukciója a XIV. század elején.
• 14.30-14.45 – vita

• 14.45-15.00 - szünet

• 15.00-15.30 - Schmal Dániel (PPKE BTK), A descartes-i szubsztanciák és az intencionalitás problémája a kartezianizmus korában.
• 15.30-15.45 - vita
• 15.45-16.15 - Forrai Gábor (ME BTK), Locke az általában vett szubsztanciáról.
• 16.15-16.30 – vita

• 16.30-16.45 – szünet

• 16.45-17.15 - Szegedi Nóra (ME BTK), A szubsztancia és a tárgytapasztalat Kantnál.

A szubsztancia a „kopernikuszi fordulat” egyenes következményeként – a reláció másik két kategóriájával, az oksággal és a kölcsönviszonnyal együtt – az emberi megismerés szubjektív feltétele Kantnál. A fogalom az értelem szintetikus működését irányító szabályok egyikét fedi, amely nélkülözhetetlen feltétele a tárgytapasztalatnak. A tiszta ész kritikája első kiadásában az értelem e tevékenységének korrelátumát Kant transzcendentális tárgynak nevezi. Ha tehát a kanti fő művet fenomenológiai nézőpontból közelítjük meg, vagyis a tárgytapasztalatot a megismerés teljesítményének tekintjük, akkor a szubsztancia kategóriája annak a meghatározatlan tárgyi értelemnek a része lesz, amely a transzcendentális tárgy fogalmában jut kifejezésre. A tárgytapasztalatnak ugyanakkor van egy másik feltétele is: az értelmi szintézis anyagához, az „érzéki sokféleséghez” a magában való dolognak az érzékeinkre gyakorolt hatása, affekciója révén jutunk. Noha Kant a magában való dolgot nem nevezi szubsztanciának, e funkciójának köszönhetően – mint arra újabban Rae Langton (Kantian Humility. Our Ignorance of Things in Themselves. Clarendon, Oxford 1998) is rámutatott – mégis a hagyományos értelemben vett szubsztanciával kerül közeli rokonságba. Ráadásul a magában való dolog és a transzcendentális tárgy terminusokat szinonímaként használja Kant, ily módon hallgatólagosan azonosítva a tárgytapasztalat két határfeltételét. Előadásomban ennek az azonosságnak a tárgykonstitúcióelméleti értelmezését szeretném felvázolni. 

• 17.15-17.30 – vita
• 17.30-18.00 - Huoranszki Ferenc (CEU), Szubsztancia és változás.

Az előadás első részében röviden ismerteti a temporális azonossággal és változással

kapcsolatos két kurrens metafizikai elméletet: a négydimenziós esemény-elméletet,

illetve a hagyományos szubsztancia-elméletet. A második részben az utóbbi elfogadása

mellett érvel.

• 18.00-18.15 – vita

A további absztraktok a konferencia programjával egyetemben felkerülnek a kari honlapra.

Mindenkit szeretettel várunk.